Az IndepVisual ismét interjúval jelentkezik, ezúttal Földi Miklóssal és Nagy Péterrel beszélgettem a digitális festészetről.
Gondolom mindenkinek megvannak az elképzelései a festészetről. Laikusként azt látja az ember, hogy egy adag festék, vászon és ecsetek segítségével valami fantasztikusat hoznak létre a szakavatott kezek. De mi van akkor ha ezek mind kimaradnak a képletből és a kémiát bitek, bájtok helyettesítik? Nemrégiben a Facebookon futottam bele a Miki et Petur névre keresztelt oldalba és tudtam, hogy ez az "indepblogra" kívánkozik.
Az eredeti fotó Rémi David munkája
Mi is pontosan a digitális festészet?
Nagy Péter: Ez az a kérdés amire valószínűleg nem lehet pontos választ adni. A digital painting/painter kifejezést a digitális képzőművészet/grafika nagyon sok terültén használják amolyan átfogó meghatározásként. A játékfejlesztők, filmes concept artistok, designerek, manipulált fotóművészettel foglalkozók nagyon sokszor definiálják magukat ezzel a jelzővel. Az általunk használt technika is hasonlatos lehet ahhoz amit ezek a művészek használnak: két számítógépes festészeti programot ötvözünk amiket Wacom táblával használunk.
Ez miben különbözik a digitális grafika többi megjelenési formájától?
Nagy Péter: Amit mi csinálunk talán abban különbözik a fent említettektől, hogy önálló művészeti produktum (kép a falon) kíván lenni, nem valami más művészeti ágazat kiszolgáló technikája. Bár még mi is fotósokkal együtt dolgozunk, de a távolabbi terveink azok, hogy saját képeket használjunk és saját modelleket, kizárólag ennek a technikának alárendelve. Érdekesség továbbá talán az a többihez képest, hogy mi eredeti olaj ecsetnyomokat is használunk – digitalizálunk, ez által abszolút egyedi képek születnek…
Hogyan és mikor találkoztatok először a digitális festészettel?
Földi Miklós: Nagyjából 10 éve keresett meg egy amerikai galériatulajdonos, hogy szeretne egy digitális képekkel foglalkozó hálózatot elindítani. Felajánlotta nekem, hogy ha autodidakta módon elsajátítom a technikát ad nekem munkát. Én ezelőtt csak olaj képekkel foglalkoztam, nem igazán tudtam elképzelni hogyan is fog ez működni, de végül belevágtam, beszereztem egy Wacom táblát és elkezdtem tanulni. Nagy erőfeszítések árán beletanultam. Nem mondom, hogy visszasírom ezt az időszakot, mert leginkább gyári szalagmunkára emlékeztetett, de rengeteget tanultam belőle. És ma már arra tudom használni ezt a tudást amit szeretek csinálni.
A Facebook oldalatok arról árulkodik, hogy a digitális festészet népszerűsítése egy igen fontos cél számotokra. A jelenkori kortárs alkotói közegben is szükség van erre vagy a konzervatívabb hangokat igyekeztek megnyerni?
Nagy Péter: Természetesen a cél több irányú: jól esik ha szakmától hozzáértőktől pozitív és konstruktív visszajelzést, kritikát kapunk, de még nagyobb öröm az amikor egy laikus általunk csodálkozik rá először a digitális képalkotás szépségére és lehetőségeire. Az ilyen élmények visznek igazán előre, vagy éreztetik azt az emberrel, hogy igen, valakinek a gondolkodásában változást okoztunk és mondjuk a hatásunkra számolt le azzal az elképzelésével, hogy az olajfestészet lehet csak magas művészet, amolyan sérthetetlen monopólium.
Milyen visszajelzéseket kaptok? Gondolom ez változik annak függvényében, hogy laikus vagy műértő szemléli a munkáitokat.
Földi Miklós: Ahogy azt már Péter említette, jelenleg művészi értelemben még keresgéljük az utunkat, kísérletezünk, különböző helyekről merítünk inspirációt. Mostanság viszonylag sok munkánk köthető a divat világához. Több világhírű fotóst kerestünk meg, hogy csinálhatunk e amolyan festői „átiratot” a képéből. Néhány kivételtől eltekintve pozitívan álltak hozzánk, a visszajelzések pedig kivétel nélkül nagyon lelkesek voltak. A jövőben van is kilátásunk egy két igen érdekes kooperatív munkára ezeknek az ismeretségeknek köszönhetően. És hát igen jó olyan embertől pozitív visszajelzést kapni aki már fotózta Madonnát is.
Fontos az, hogy egy digitális festészettel foglalkozó alkotó ismerje a valódi ecsetet és festővásznat?
Földi Miklós: Igen, nem… őszintén nem tudom. Annyiféle műfaj van már, hogy igazán nincs rálátásom milyen szakmai előképzettség szükségeltetik az egyes technikákhoz. Magamról azt tudom elmondani, hogy nagyon jól kiegészíti egymást a digitális és az olaj „ténykedésem”, kölcsönösen hatnak egymásra. Amit az olajfestészetben nem tudok vagy nem akarok kipróbálni azt a digitális képeken ki tudom, és fordítva, ha egy digitális kép készítése valami nagyon innovatív útra terel, el tudok gondolkozni azon, hogy ezt az olajfestészetbe hogyan tudnám beemelni. Az, hogy az olajfestészet volt nálam előbb természetesen azért meglátszik azon amit én digitális festészet címszó alatt csinálok. Péter például teljesen más vonalat szeretne képviselni a jövőben.
Olyan ez, mint a digitális fotó az analóg mellett vagy a digitális festészet ad újabb réteget a festészetnek?
Földi Miklós: Nem szoktam ilyen elméleti, művészettörténeti aspektusból tekinteni a munkánkra, de talán igen. De véletlenül sem szeretném azt sugallni, hogy az olajfestészet bármilyen formában is elavult. Mindig is szükség lesz rá, de egy művésznek feladata, hogy nyitott legyen az új technikákra is.
Élő modellről is szoktatok festeni?
Földi Miklós: Dehogy, megjegyzem a kortárs olajfestők is kezdik elhagyni az „élő modell” intézményét. Nézd csak meg Sándorfit.
(A videót Miklós mellékelte, ezért beágyazom az egyszerűség kedvéért. - a szerk.)
Mik a távolabbi terveitek?
Nagy Péter: Kiállítani a Pompidou-ban. Nem tudjuk, de reméljük, hogy ez az év választ ad erre a kérdésre is…
Köszönjük az interjút Mikinek és Péternek.
További munkáik alant tekinthetők meg:
